Növények
Növények
A legkorábbi növények egysejtű baktériumok és cianobaktériumok(kékalgák) voltak.
Alga típusok
https://www.greenaqua.hu/blog/alga-tipusok/
Kékalga - Cyanobaktériumok (Blue-Green Algae)
A kékalgák 3500 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Klorofilt tartalmaztak, fotoszintetizáltak (napfényből energiát állítottak elő, eközben oxigént termeltek, miközben megkötötték a levegő nitrogénjét).
Cianobaktériumok
A valódi algák, 1500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki.
550 millió éve soksejtű növények jelentek meg, köztük a hínárok.
Az algák és a zuzmók(algák és gombák alkotják) voltak az első szárazföldi növények.
Alga
A mohák ( a lombosmohák és a májmohák ) kb. 400 millió éve jelentek meg a szárazföldön.Egyszerű, zöld, magnélküli növények. A talajszinten nőttek, mivel nincsenek merevíttett hajtásaik. A májmohák kékalga rétegeken éltek, ennek nitrogénjét használták fel növekedésükhöz.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1k
Edényes növények (a skóciai Rhynie-ben rengeteg ilyen foszíliát találtak. Kora devonkorból, 410 millió éves fosszíliák.
(Az elágazó hajtásaikban szállítószövetek alakulnak ki. Ez tette lehetővé, hogy magasra nyúljanak. Spórával szaporodtak. Közülük az egyik legelső a Cooksonia volt. Az edényes növények közé soroljuk a páfrányokat, a nyitvatermőket és a virágos növényeket.)
https://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/edenyes-novenyek.html
Szövetes növények
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6vetes_n%C3%B6v%C3%A9nyek
Cooksonia (megkövesedett maradványait Walesben fedezték fel)
Nyitvatermők (A virágos növények vagy magvas növények (Spermatophyta) egyik nagy csoportja. A nyitvatermőket jelenleg négy monofiletikus törzsbe sorolja. A nyitvatermők mintegy 300 millió évvel ezelőtt terjedtek el a Földön.)
Páfrányfenyő (A modern ginkgo a paleogénben jelent meg. Élő kövület, aminek nincsenek közeli rokonai.)
Zárvatermők ((Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse. A nyitvatermőkre és a zárvatermőkre együtt gyakran hivatkoznak virágos növények néven)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1rvaterm%C5%91k
A tiász időszak növényvilága: PANGEA északi részén száraz,meleg éghajlaton: kaktuszok, pálmák, tűlevelűek. PANGEA déli párásabb részén: páfrányok.
Kaktuszfélék (részlet a cikkből: Mivel egy ősi nemzetségük (Rhipsalis) tagjai Afrikában és Indiában is őshonosak, valószínűsíthető, hogy
kialakulásuk mintegy 100-120 millió éve kezdődhetett el, amikor ezek a kontinensek még összefüggtek .)
Archaeopteris (kihalt növénynemzetség, melynek fosszíliáit a felső devon és alsó karbon közötti kőzetrétegekben világszerte megtalálták. Ezért fontos korjelző fosszília. Nevének jelentése görög nyelven ősi páfrány, melyet a páfrányokéhoz hasonló levelei miatt kapott, habár nem a páfrányok közé, hanem a Progymnospermophyta törzsbe sorolják. Sokáig a legősibb ismert faként tartották számon.)
Archaeopteris hibernica fosszíliája
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)Törzs: ProgymnospermophytaRend: ArchaeopteridalesCsalád: ArchaeopteridaceaeNemzetség: Archaeopteris
Dawson (1871)
Valódi páfrányok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Val%C3%B3di_p%C3%A1fr%C3%A1nyok
Páfrány fajták
https://www.tuja.hu/pafranyok.htm
Páfrányfák
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1fr%C3%A1nyf%C3%A1k
Páfrányfenyő
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1fr%C3%A1nyfeny%C5%91
Tűlevelű fafajok jellemzői, fajtái és műszaki tulajdonságai
https://kreativlakas.com/parkettazas/tulevelu-fafajok-jellemzoi-fajtai-es-muszaki-tulajdonsagaik/
Fenyőfélék (A földtörténeti középidő közepén, a jurában alakultak ki, majd egész Laurázsiában elterjedtek. )
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C5%91f%C3%A9l%C3%A9k
Laurázsia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Laur%C3%A1zsia
A tűlevelű erdők elővilága (prezentáció)
https://prezi.com/_cusfmj7vpy6/a-tulevelu-erdok-elovilaga/
Erdő
https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91