Állatvilág a dinoszauruszok előtt
Állatvilág a dinoszauruszok előtt
Protiszták (a legelső állatszerű élőlények, közülük a szilárd testűek foszíliái 600 millió évesnél is idősebbek)
Mawsonita (Egyik legkorábbi ősmaradvány, feltehetően többsejtű volt, 600 millió éve.Medúza vagy féreg lehetett, vagy mikrobák által lakott üreg vagy telep.)
https://www.mineralatlas.eu/lexikon/index.php/MineralData?lang=en&mineral=Mawsonita
Gerinctelenek
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gerinctelenek
Nagyobb volt az embernél a valaha élt legnagyobb őskori ízeltlábú
A világhírrel vetekedő pekambriális Ediakara-faunából származó ősmaradványok között megtalált Spriggina maradványai egyértelműen arra utalnak, hogy valóban
a Földtörténet kezdeti szakaszától jelen voltak ezek az élőlények, ráadásul jóval nagyobb méretűek voltak, mint napjainkban is élő leszármazottaik.
A Spriggina volt az első élőlény, mely ízeltlábú volt, tulajdonképpen ezzel a lénnyel indult be a faj fejlődése és ütemezett terjedése. Később a paleozoikumot bevezető kambrium időszakban az ízeltlábúak már nagyon fajgazdag és változatos csoportnak számítottak.
Nagyjából 510 millió éve jelent meg az a kihalt csoportjuk, amelyből a földtörténet valaha ismert leghatalmasabb ízeltlábúi,az eurypteridák, vagy ismertebb nevükön a tengeri skorpiók kerültek ki.
Charnia (Roger Mason, egy angol iskolás fiú bukkant rá 1957-ben. Őskori állat a tengerfenékhez rögzült, tollszerű telepekben élt, mint a ma élő tengeri tollak.Foszíliái több mint 500 millió évesek.)
Titkolják az új őslénytani szuperlelőhelyet (Brit-Kolumbia Yoho Nemzeti Parkjának területén bukkan elő az 505 millió évvel ezelőtt lerakódott Burgess-pala a világ egyik legismertebb és egyben legfontosabb lelőhelyének tartott Walcott-kőfejtőben.)
Burgess-pala
https://www.youtube.com/watch?v=cS1N-ltX1g4
Arthropleura (karbon időszak 359-299 millió évvel ezelőtt élt. Ez volt az ízeltlábúak - a szárazföldön először megtelepedett élőlénycsoportja, korhadó növényekkel táplálkozott, legnagyobb szárazföldi ízeltlábú, 1,8 m hosszú volt)
Graptoliták (részlet a wikipédiából)
(Graptolithina) kihalt kolóniaképző állatok, amelyeknek fosszíliái főképp a késő kambriumtól a kora karbonig terjedő földtörténeti korokból ismertek. Egy lehetséges korai graptolita, a Chaunograptus, azonban már a középső kambrium idején is élt.
A név az "írott" jelentésű görög graptosz és a "kőzet" jelentésű lithosz szavak összetétele. Az elnevezés oka, hogy sok graptolita fosszília a sziklákra írott hieroglifákra emlékeztet. Carl von Linné még úgy tartotta, hogy "fosszíliákra emlékeztető képek inkább, mint valódi fosszíliák", a későbbi kutatások azonban azt tárták fel, hogy a Hydrozoa osztállyal rokonságban álló élőlények maradványai.
Evolúciós időszak: 510-350 Millió évvel ezelőtt,
késő-középső kambrium - kora karbon ,polipszerű telepalkotó állatok. Aminosavakból álló vázaik
hengeres ágak mentén található tölcsérekből tevődnek össze. Egy-, kettő-
és négysoros változatban fordulnak elő.
12.6. Ordovícium (488-444)
https://tamop412a.ttk.pte.hu/files/biologia5/Evolucio/12/chunks/ch01s06.html
Puhatestűek (csigák-házatlan és kúpcsigák, kagylók-osztrigák is, kékkagylók, fejlábúak, más néven lábasfejűek (polipok, kalmárok, tintahalak)
Az első puhatestűek akkorák voltak mint egy gombostűfej. A kambrium elején 540 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Az első fejlábúak a kambrium vége felé, 490 millió évvel ezelőtt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Puhatest%C5%B1ek
Plectronoceras (egyik korai fejlábú)
Ammoniteszek (Ragadozók és dögevők voltak. Nagyon jó látásuk, hosszú tapogatóik és erős szájuk volt. Szájuk éles csőrből, mérgező mirigyekből, erős nyelvből állt.Sokamrás héja gázt tartalmazott,léghólyagként működött, ez tette lehetővé a vízben lebegésüket. Hátrafelé úszott).
Ma élő rokonaik a Nautilus.
Az Év ősmaradványa 2018-ban a Balatonites - itt van minden, amit tudni szeretnél róla
Mitől haltak ki az ammoniteszek?
https://24.hu/tudomany/2011/01/07/mitol-haltak-ki-az-ammoniteszek/
Stephanoceras (20 cm átmérőjű ammonitesz)
https://en.wikipedia.org/wiki/Stephanoceras
Trilobiták (250 millió éve pusztultak ki)
Pikaia
https://en.wikipedia.org/wiki/Pikaia
Állkapocs nélküliek
Az első halak a késő kambrium korban jelentek meg 500 millió éve. Ezeknek a halaknak a szája állandóan nyitva volt, mivel nem volt állkapcsuk. Legtöbbük a devon időszak végére 360 millió éve kihalt.
A ma élőek közé tartoznak az Ingolák és a nyálkahalak.
( Az állkapocs nélkülieket az orrnyílások száma alapján szokták páratlan orrnyílású Monorhina és páros orrnyílású Diplorhina csoportokra osztani. A ma élő fajok páratlan orrnyílásúak. Az orrüreg végződhet vakon vagy a garat felé nyitottan. A kopoltyúnyílásaik száma 5-15 között van. A ma élő fajok bőre csupasz, a kihaltak közül többet pikkelyek borítottak. A fosszilis (megkövesedett) formáknál fejlett páros úszók is előfordulnak, a maiaknál csak páratlan úszók figyelhetők meg. Az ősi állkapocs nélküliek feltehetőleg a tápanyagban gazdag folyótorkolatokban alakultak ki, a ma élő tengeri fajok közül sok az anadrom.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llkapocs_n%C3%A9lk%C3%BCliek
Hemicyclaspis (Lapos hal, széles fejpajzzsal, hosszú farokkal. Szeme a feje tetején volt a ragadozókat fürkészve)
Arandaspis
Sacabambaspis (1980-ban Bolíviában fedezték fel)
Állkapcsosok (valószínűleg a szilur időszakban 443-419 millió éve jelentek meg. Másik elnevezés "tövises "őscápa"", habár ezek nem cápák voltak, az úszók végén tövisekkel.)
Az ősi állkapocs nélküli gerinceseken kívül valamennyi élő és kihalt gerinces állat (tövises őscápák, páncélos őshalak, porcos és csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) ebbe a csoportba tartozik. A Gnathostomata monofiletikus csoport. Közös tulajdonságuk az arckoponya, valamint a nyakszirti (occipitális) régió megléte. Az alsó és felső állkapcsok az elülső embrionális kopoltyúívekből fejlődnek. Az állkapcsok a rágás szolgálatában állnak, rajtuk pikkely eredetű fogak lehetnek.
Ősállkapcsosok állkapcsa a szájból a gyomorba vezető nyelőcsőben található képletekből, az úgynevezett kopoltyúívekből fejlődött ki. A kopoltyúív a halak légzőszervét, a kopoltyút támasztó csontlécek és izmok alkotta képletek.Nemcsak az állkapocs hanem a fogazat is megjelent.
Climatius (400 millió évvel ezelőtt élt)
Cápák (Első foszíliák a szilur időszak kőzetrétegeiből 420 millió évvel ezelőttről. Porcos halak, mint a ráják és a tengeri macskák)
https://hu.wikipedia.org/wiki/C%C3%A1p%C3%A1k
Cladoselache (az őskori cápa áramvonalas testű, egy pár hátúszóval, és háromszögletű mellúszóval, kalmárokra, apró halakra, rákokra vadászott)
Stethacanthus (359-299 millió éve élt)
késő DEVON időszak, élet a tengerben - Ohio, Texas
Dunkleosteus (páncélozott hal, kb. 358-382 millió évvel ezelőtt, 3,5 méter is lehetett)
Hybodus (250- 100 millió évvel ezelőtt élt)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hybodus
Cladoselache (porcos hal)
Csontos halak (két csoportjuk van: a sugárúszójúak és az izmosúszójúak)
A tüdő először az izmosúszójú halaknál jelent meg.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csontos_halak
Tüdőshalak (Ma is élő izmosúszójú halak)
Hybodus (250- 100 millió évvel ezelőtt élt)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hybodus
Cladoselache (porcos hal)
Hybodus (250- 100 millió évvel ezelőtt élt)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hybodus
Cladoselache (porcos hal)
Cheirolepis (korai sugárúszójú hal, összecsattintható állkapoccsal)
Hybodus (250- 100 millió évvel ezelőtt élt)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hybodus
Cladoselache (porcos hal)
Nautiloid (400 millió évvel ezelőtt)
Késő Karbon időszak- A szárazföld meghódítása - A jelenlegi Csehország területe (300 millió évvel ezelőtt). Megjelentek a ragadozó életmódú kétéltűek, amelyek egyre több időt töltöttek a szárazföldön.
Diplovertebron
https://palaeos.com/vertebrates/reptiliomorpha/embolomeri.html
Phlegethontia (kígyószerű kétéltű, 1 m hosszú)
Kora PERM időszak Korai hüllők és kétéltűek, 270 millió évvel ezelőtt , TEXAS állam területe, Kialakult egy nagy összefüggő szárazföld, a PANGEA, jelentősen megváltozott az éghajlat. Szárazságok sújtották a földet, a mocsárerdők emiatt megritkultak, vagy kipusztultak. Elkezdődött az első szárazföldi négylábúak, a hüllők kora.
Diadectes (ferdén harapó, hüllőszerű kétéltű, növényevő, 3 m hosszú, 150 kg)
Eryops (húzottfejű kétéltű, 2 m hosszú, 100 kg)
https://en.wikipedia.org/wiki/Eryops
https://prehistoricbeastoftheweek.blogspot.com/2015/03/eryops-prehistoric-animal-of-week.html
Varanosaurus (figyelő gyík, 1,5 m hosszú)
https://xiphactinus.deviantart.com/art/Varanosaurus-acutirostris-481073221
Dimetrodon ("Két hosszú fog", vitorlás hüllő, ragadozó,3 m hosszú, 1 m magas,100 kg)
Késő TRIÁSZ időszak - A Tethys óceán partvidéke, a jelenlegi Alpok-hegység területe, 210 millió évvel ezelőtt)
Nothosaurus (hamis hüllő, 3 m hosszú,1 m magas, 100 kg)
Henodus (teknőszerű hüllő, 1 m hosszú, 10 kg)
Eudimorphodon (Kétalakú fogú repülő hüllő, 1 m fesztávolságú)
Késő TRIÁSZ időszak - A jelenlegi Alpok-hegység területe210 millió évvel ezelőtt. Megjelentek az első bőrszárnyú hüllők, a teknősök, a halgyíkok, a páncélos hüllők, a korai krokodillo, és a dinoszauruszok is. Az őshüllők kb. 150 millió évig uralták a bolygót.
Plesiosaurus (hamis hüllő, 5 m hosszú, 1,5 m magas, 500 kg)
Kalandozás bolygónk múltjában - 2. rész: A "hógolyó Föld" és a többsejtű állatok felbukkanása
Kalandozás bolygónk múltjában - 3. rész: A paleozoikum első időszaka, a kambrium
Hiányzó láncszemek, kivételes ősmaradvány-együttesek
https://slideplayer.hu/slide/6104587/